Apa meséi

Játékmackót valaki ottfelejtette az erdőben. Ült, ült a fűben.

Gyönyör, piros pillangó repült melléje.

- Ó, de szép repülő szalag vagy! - örült Játékmackó.

- Csacsi, én pillangó vagyok! - nevetett a pillangó, és elrepült.

Jött a kicsi sün.

- Itt a szaladgáló tűpárna! - rikoltott Játékmackó.

- Ugyan, én a kicsi sün vagyok! - felelte a tüskés állat. - Gyere vele fogócskázni!

- Játék lábakkal hogyan tudnék fogócskázni? - csodálkozott Játékmackó.

Otthagyta a kicsi sün Játékmackót hamarosan. Odaugrott mellé egy béka.

- Úszógumi! Ugrik az úszógumi! - sikítozott Játékmackó a béka láttán.

A siklót mozgó kötélnek nézte, a gombát baba-napernyőnek. A szarvasbogár szarvairól azt hitte, hogy azok ollók.

A kis madártól pedig ezt kérdezte:

- Gyomrodban gép van?

- Ugyan miféle gépről beszélsz? - csodálkozott a kis madár.

- Csicsergő-gépről. Valamitől kell hogy csicseregj. Itt, az én gyomromban is van egy szerkezet és ha megnyomják, brummogok - felelte Játékmackó.

- Gyomromban semmiféle szerkezet sincs. Igazi madár vagyok - sértődött meg a kis madár, és elrepült.

Játékmackó szomorúan nézett utána. "Úgy látszik, megharagudott. Vajon miért?"

Jött, futott a kicsi nyúl is. Játékmackó egyszeriben elfelejtette bánatát.

- Ugrani is tudsz? - faggatta a kicsi nyulat.

- Ó, persze hogy tudok! - kiáltotta a kicsi nyúl, és átugrotta a széles árkot.

- Ilyen ügyes rugók vannak a lábaidban? - kérdezte Játékmackó.

- Jaj, de buta vagy! - kacagott a kicsi nyúl. - Igazi lábaim vannak.

- Itt minden igazi? - csodálkozott Játékmackó.

- Itt minden igazi. A fák, bokrok, állatok, madarak és bogarak - bólogatott a kicsi nyúl, és elsietett.

Csakhamar leszállt az est. Játékmackó szomorkodni kezdett: "Igazi a sötét is. Jó lenne már aludni."

Cammogó léptek hallatszottak. Játékmackó érezte, hogy a cammogó valaki felveszi, és viszi, viszi magával.

Cammogó valaki jó sokára megállt, és egy szűk nyíláson bebújt egy barlangba.

- Ide nézzetek, mit hoztam! - brummogta.

Játékmackó körülnézett a tágas medvebarlangban. Három apró medvebocsot vett észre.

- Játékmackók! - rikoltotta Játékmackó boldogan.

- Ó, te kis oktondi, mi valódi medvebocsok vagyunk. Játékmackó te vagy - nevettek a medvebocsok.

- Itt maradhatok veletek? - kérdezte Játékmackó.

- Velünk maradsz örökre - hangzott a felelet.

Játékmackó rámutatott a gyomrára: 

- Itt nyomjatok meg, és akkor brummogok.

Jaj, de örült a három apró medvebocs a gyönyörű játéknak!

Örült a játékmackó is: "Igazi medvebarlangban lakom! Igazi medvék között! Igazi, igazi erdőben!"